Minden építőanyagnak van hőátbocsájtása, ezért kell télen fűteni, hogy pótoljuk a kifelé áramló hőt. A hőhíd nem más, mint az épület szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a hőt, mint a szerkezet többi része.
Mindenki ismeri azt a jelenséget, amikor kiveszi a hideg üveget a hűtőből, és rövid idő alatt az üveg bepárásodik, mert hőmérséklete alacsonyabb, mint a harmatpont. A páratartalom a levegőben található vízgőz mennyiségét jelenti. A levegő hőmérséklete szabja meg a maximálisan befogadható vízgőzmennyiséget, ez a hőmérséklet növekedésével nő. Az abszolút páratartalom adja meg azt a páramennyiséget, amennyit a levegő az adott hőmérsékleten tárolni tud.
Azt a hőmérsékletet, ahol a levegő vízgőzzel telítetté válik és megkezdődik a lecsapódás hívjuk harmatpontnak. Ha a levegő tovább hűl, akkor a benne lévő vízgőz egy része kicsapódik.
A harmatpont ismeretére nem csak azért van szükség, hogy ne legyen nedves a kezünk a sörösüvegtől. A lakásban nem mindennek egyforma a hőmérséklete. Az ablakok bármilyen jó hőszigetelő értékük van, nem tudják felvenni a versenyt a falak szigetelő tulajdonságával. Ennek az a következménye, hogy télen az üvegfelületek hidegebbek lesznek. Ugyanígy hidegebbek a hőhídként ismert gyengébben szigetelt áthidalók, azok a részek, amik kiugró falakkal vannak kapcsolatba, mint pl. erkély, amely hűtőbordaként hűti a házat, és az épületek sarkai.
Ha ezeknek az épületrészeknek a hőmérséklete a harmatpont alá kerül, rajtuk a nedvesség ki fog csapódni, remek környezetet teremtve a penésznek.
Harmatponti táblázat oC
| Hőmérséklet oC | 40% | 50% | 60% | 70% | 80% |
|---|---|---|---|---|---|
| 17 | 3,3 | 6,5 | 9,2 | 11,5 | 13,5 |
| 18 | 4,2 | 7,4 | 10,1 | 12,4 | 14,5 |
| 19 | 5,1 | 8,3 | 11,1 | 13,4 | 15,5 |
| 20 | 6 | 9,3 | 12 | 14,4 | 16,4 |
| 21 | 6,9 | 10,2 | 12,9 | 15,3 | 17,4 |
| 22 | 7,8 | 11,1 | 13,9 | 16,3 | 18,4 |
| 23 | 8,7 | 12 | 14,8 | 17,2 | 19,4 |
| 24 | 9,6 | 12,9 | 15,8 | 18,2 | 20,3 |
| 25 | 10,5 | 13,9 | 16,7 | 19,1 | 21,3 |
| 26 | 11,4 | 14,8 | 17,6 | 20,1 | 22,3 |
Mit látunk a táblázatból? Azt, hogy pl. egy 25 fokos szobában, ahol a relatív páratartalom 70%, a harmatponti hőmérséklet 19,1 oC, tehát ha valamely felület ennél hidegebb, ott a pára le fog csapódni. Ha a szellőztetés túl hosszú, pl. bukóra hagyott ablak, nem megfelelő szigetelés, vagy a falra rátolt szekrény, akkor a környező fal könnyen ez alá hűlhet.
A hideg sarokban a szekrény mögött lecsapódik a pára, a nedvességtől penészes lesz a fal, és a parketta.
Páralecsapódás a hideg felületen nagyítva. jól láthatóak az apró vízcseppek a falon. Az összegyűlt víz beszivárog a szegőléc mögé, a parketta alá.
Még midig ugyanaz a sarok, de most hőkamerás felvételen. A 20 fokos szobában 8.5 fokos ez a sarok, a harmatponti táblázatból látható, hogy ez még 50 százalékos páratartalomnál is páralecsapódáshoz vezet.
De miért hűl le jobban a sarok, mint az épület többi része, ha az mindenhol egyforma téglából van?
A hőáram minden esetben a melegtől a hideg felé halad. Ott, ahol lényegesen magasabb a beépített anyagok hővezetési tényezője, intenzívebb hőáramlás alakul ki. Az egyenes szakaszokon a belső hőfelvevő, és a külső hőleadó felület mérete egyforma.
A sarkokban a külső oldali hőleadó felület sokkal nagyobb, mint a belső oldalon a hőfelvevő felület. Ezt geometriai hőhídnak nevezzük, tenni ellene nem sok mindent lehet, az épület formájából ered. Ezeken a részeken a hő sokkal intenzívebben szökik, a sarkok hidegebbek lesznek, főleg ha még egy szekrényt is odatolunk. A hideg részen pedig jön a páralecsapódás, meg a penész, ráadásul ez egy öngerjesztő folyamat, mert az épület szerkezete átnedvesedik, jobban fogja vezetni a hőt, azaz hidegebb lesz, korábban fog bekövetkezni páralecsapódás, amitől még nedvesebb lesz.
Geometriai hőhíd szigetelés nélkül
Geometriai hőhíd hőszigeteléssel
Mit lehet tenni a hőhíd megszüntetésére?
A hőhidak minimalizálására már az épületek tervezésénél figyelemmel kell lenni. Ez 20-30 évvel ezelőttig nem volt szempont, a szigetelés az épület minden részén rossz volt, az ablakok rosszul zártak, így folyamatos szellőzést biztosítottak, és a fűtés is olcsóbb volt. Ezeket az épületeket lehetőség szerint utólag szakszerűen kivitelezett külső szigeteléssel kell ellátni. Ez persze nem mindig olyan egyszerű.
A másik amit meg tudunk tenni, az a beltéri páratartalom csökkentése. Ezt megfelelő légcserével lehet megoldani, akár manuálisan (ablakok kinyitásával), akár valamilyen szellőző rendszer kiépítésével. Végső esetben szóba jöhet egy elektromos páramentesítő készülék is, de a fenti infra képen látható, hogy ott még 50%-os páratartalomnál is páralecsapódás következik be, ennél kevesebbet ezek a készülékek se képesek nagyon előállítani.
Ha kívülről nem tudunk szigetelni, főleg a tél közepén, belső szigetelés akkor se jusson senkinek eszébe, mert azzal végképp állandó lakótársunkká válik a penész. Próbáljunk gyakran szellőztetni, jobban fűteni, rendszeresen ellenőrizzük a problémás helyeket, ha szükséges penészirtó szerekkel kezeljük le. A szétterjedő gombaspórák ellen pedig jól használható az ózonos fertőtlenítés, így már ki lehet húzni tavaszig.