Penészmentesítés

Önnek is gondot okoz a penész?
Nem tud már mit tenni a folyton visszatérő penész ellen?
Keres egy 100%-os megoldást?

A legtöbb cég azt állítja, hogy terméke végleges megoldást kínál a penészgomba ellen. Talán Ön is a tökéletes penészgátló eljárást keresi. A valóságban ilyen szer nem létezik. Amíg a penész kiváltó oka, a magas páratartalom, nedvesedés nincs megszüntetve, a gombásodás újra jelentkezni fog.


Olvasson tovább, és megtudja, hogy:

• -Miért jó az ózonos fertőtlenítés.
• -Miért lesz egyáltalán a fal penészes.
• -Milyen veszélyeket rejt, ha elhanyagolja a penészedést
• -Mit tehet a penész ellen.
• -Milyen lehetőségek vannak a penészgomba elpusztítására akár házilag, akár szakemberek segítségével.

Penészmentesítés ózonnal

Az ózonos kezelés során a kezelt helyiséget nagy koncentrációjú ózon gáz tölti ki, amely jóval erősebb fertőtlenítő hatású, mint a klór. Az ózon elpusztítja még a levegőben lévő spórákat is.
Az ózonos tisztítási teljesen környezetbarát eljárás, a vegyszer nélküli fertőtlenítés a nagyteljesítményű ipari ózongenerátor segítségével történik. A folyamat végén az ózont visszaalakítjuk oxigénné, így biztosítva, hogy semmilyen egészségre káros anyag ne maradjon a helyiségben, és szinte azonnal használatba vehető legyen.

A fertőtlenítés az ózonnal olyan eredményes, hogy a mikroorganizmusok nem tudnak immunitást felépíteni, nem úgy, mint ahogy a hagyományos vegyszerekkel szemben előfordulhat. Az ózon megbontja a baktériumok sejthártyáját, a foszfolipidek és lipoproteinek oxidálása által. Megakadályozza a gombák sejtnövekedését, a vírusok sejtekhez kapcsolódásának akadályozásával pedig a vírusok szaporodása ellen hat.

Az ózonos tisztítás a dohszagot is megszünteti, és segít helyreállítani a lakás mikroklímáját, ami folyamatosan hatással van légzőszerveinkre, vérkeringésünkre, immunrendszerünkre, valamint nagymértékben befolyásolja alvásunk minőségét is.

Az ózonos kezelést érdemes kombinálni a penészes fal valamilyen klóros, vagy egyéb biocid hatású penészlemosó szerrel való alapos lemosásával, ami képes bejutni a fal pórusaiba is, és a mélyebbre jutó gombafonalakat is el tudja pusztítani!
A penészírtó szerrel a fal érintett részénél jóval nagyobb területet kell kezelni, mert a gombafonalak messzire elérhetnek. Csak vegyszertől nedves felületről kaparja le a penész nyomait, különben a spórák szétszóródnak! A lekapart, megcsiszolt felületet ismét fújja be, majd hagyja megszáradni.
Ha van rá mód, az ózonos penészmentesítést a penészlemosás után, de még a festés előtt érdemes végezni!

Lájkolja oldalunkat, és 25% kedvezményt adunk az ózonos kezelés árából.

A penész kialakulásának okai

A penész apró kis spóraként kezdi az életét, melyet a légáramlatok visznek magukkal. A penészgombák alkotják a levegőben lévő biomassza legnagyobb részét, minden egyes emberi lélegzetvétellel 1-10 spóra kerül a szervezetbe, tehát a spórák jelen vannak a legpenészmentesebb, legtisztábban tartott lakásban is.


A mikrobákkal ellentétben a gombafélék képesek hosszan élni a gazdatesten kívül, ez pedig hatalmas távolságok megtételére teszi képessé őket. Ahogy a vírusok is, a gombák is képesek mutálódni, fejlődni, így a penésznek is vannak újabb, alkalmazkodóbb változatai.

Ha a spóra egy számára megfelelő hőmérsékletű, tápanyagtartalmú, és nedvességtartalmú helyre kerül fejlődésnek indul. A lakáson belül tápanyag gyanánt a tapéták, falak, az azokon megtalálható szerves részecskék, és a porózus festett felületek tökéletesen megfelelnek, tehát táplálékuk természetes körülmények között mindig van. A nem porózus felületeken mint például a csempe, nem talál megfelelő tápanyagot, ezért ezeken a felületeken gyakorlatilag nem jelenik meg a penész.

A nedvesség az egyetlen amit meg tudunk tőle vonni, bár ez nem is olyan könnyű, mint ahogy elsőre látszik. A penész számára nedvesség gyanánt a legalább három napig 75%-ot meghaladó páratartalom tökéletesen megfelel, de az ennél jóval szárazabb levegőjű lakások sincsenek biztonságban, hiszen a pára bárhol lecsapódhat, ahol egy hideg felülettel találkozik. A tradicionális építészetben a házak még megfelelően szellőztek, a tetőcserepek között a szél befújta a havat, de mivel járt a levegő magától ki is száradt. A hagyományos széntüzelésű, fatüzelésű fűtéshez szükség is volt a megfelelő mennyiségű friss levegő bejutáshoz, amit a rosszul szigetelő nyílászárók biztosítottak is. Az épületek, bár sok energiát fogyasztottak, de folyamatosan szellőztek.

Ma már a dráguló fűtés miatt teljesen körbeszigeteljük a házat, tökéletesen tömítő nyílászárókat építünk be (a tévhitekkel, és a kereskedők állításával szemben sajnos mindegy, hogy fa vagy műanyag, ma már az új fa nyílászárók is gyárilag több réteg tökéletesen légzáró lakkréteget kapnak), megszűnt a szellőzés. A lakásokban többnyire központi fűtés van, a gázkazán kikerült a házakból egy jól szellőző, de külső helyiségbe.

A lakóhelyiségekben a normális életvitellel, illetve a vizes helyiségekben zajló tevékenységgel (pl. főzés, mosás, mosogatás, zuhanyozás) együtt jár a páratartalom növekedése. A hermetikusan lezárt lakásokban megszűnnek a belső páralecsapódásokat megelőző légmozgások. Sokan tartanak a vastag hőszigeteléstől, mert úgymond „nem lélegeznek” a falak. Pedig a tény az, hogy pára körülbelül 1%-a megy át a falakon keresztül, a hőszigetelő anyag fajtájától függetlenül, a távozó nedvesség szinte teljes egészében a szellőző levegővel jut (jutna ki ha tudna) a szabadba.

Hogy akkor miért jelenik meg sok esetben a szigetelés után a penész, mikor előtte soha nem volt?

Felújítás előtt az egész ház hőszigetelő képessége egyformán rossz volt. Az ablakok húztak, a falakból áradt a hideg. Felújítás után a hőszigetelés hiányosságai azonnal kirajzolódnak a lakásban. Régi épületek esetében ez szinte bárhol előfordulhat, de leggyakrabban a födém betonkoszorúja, a sarkok, képezik azokat a hőhidakat, melyek környékén elégtelen szigetelés esetében megjelenik a penész, különösen, ha a felújítást azzal kezdjük, hogy korszerű, jól záródó ablakokat építünk be a régiek helyére, de a falak megfelelő hőszigeteléséről nem gondoskodunk. A hőszigetelés vastagságának kiválasztásában kérjük szakember segítségét, itt nem szerencsés az alapján dönteni, hogy az 5 centis volt akciós, és a szomszéd is ilyet vett.

A talajból származó nedvesség is felelős lehet a penészes fal kialakulásáért, akár a hiányos vagy elöregedett vízszigetelés miatt a talajvíz, talajnedvesség is támadhatja a falat. A talajnedvesség a hajszálcsövesség okán mindig felfelé törekszik, a szabad levegő irányába.

Csőtörés, vízszivárgás, hibás ereszcsatorna is áztathatja a falakat, melyekben azonnal kialakul a penészgombának szükséges nedves környezet. Problémát éppúgy okozhat egy törött, vagy elmozdult cserép, mint egy rosszul kialakított vízelvezető.

Penész okozta betegségek

A penészgombák spórái a levegőben mindig jelen vannak. Ezeket a szálló gomba spórákat ha akarjuk, ha nem, belélegezzük. Bár nem mindegyik spóra mérgező, szinte az összes irritációt okoz. A főként télen jelentkező tüneteket gyakran tévesen megfázásként kezelik. Kezdetben szemszárasság, orrfolyás, orrdugulás, torokkaparás, köhögés jelentkezik. Megfelelő kezelés, és a tartósan penészedő, dohos lakás esetén az arcüreggyulladás, allergia, asztma, és más krónikus légúti betegségek kialakulása mellett, depresszió, szív- és érrendszeri megbetegedések, bőrproblémák, csont- és ízületi megbetegedések is jelentkezhetnek.

A penészedés egészségkárosító hatásával kapcsolatosan számos hazai és nemzetközi vizsgálat is készült. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 1996-2003 között mintegy 20 000 kisgyerek otthonában végzett átfogó környezet-epidemiológiai vizsgálatot.


A penészes lakásban élő gyermekeknél 62%-kal gyakoribb volt a bronchitiszes,
67%-kal az asztmás,
67%-kal az allergiás,
70%-os volt a neurotikus, depressziós panaszok többlet-kockázata,
A betegség fogalmát ki nem merítő különféle gyermekkori panaszokat is 37%-kal nagyobb arányban jelezték.
A penész nemcsak allergiát okoz, de a többi allergénnel szemben is érzékenyebbé tesz. Így más típusú allergiák is kialakulhatnak. Legyengült immunrendszernél, akár még felnőtteknél is képesek egyes penészfajták a tüdőszövetet is megtámadni, ami súlyos esetben halálos is lehet.

Matthew Fisher, a londoni Imperial College közegészségügyi intézetének kutatója szerint riasztó az új típusú gombafajok okozta növény- és állatpusztulás. Vizsgálatai szerint egy-egy állat- vagy növényfaj kihalását okozó fertőző betegségek hátterében 70 százalékos arányban a gombafertőzések állnak. Egyes penészgombák veszélyesebbek, mint a baktériumok vagy vírusok: képesek 100 százalékos halálozási arányt produkálni.

Néhány kutató kapcsolatot lát több olyan gyakori betegség kialakulásában is, mint a rák, a szív- és érrendszeri megbetegedések, melyeket eddig a penésszel nem hoztak összefüggésbe.


Bár ezek csak számok, és ijesztő adatok, de a statisztika mögött élő gyerekek és felnőttek vannak, akik a spóráktól napról napra érzékenyebbé, betegesebbé válnak.

Ha a penész az ön otthonában is megjelent, vagy érzi a dohszagot, sürgősen tegyen a penész ellen, ne várja meg amíg valaki beteg lesz!

Mit tehet a penész ellen?

• - Ki kell zárni annak lehetőségét, hogy egy falban lévő vízcső szivárgása, vagy a hibás tető nedvesíti a falat.



• - A legfontosabb a gyakori, de gyors szellőztetés, minél nagyobb légcserével, minél gyorsabban. A napi egyszeri szellőztetés sajnos nagyon kevés. Kerülni kell az ablak túl hosszan nyitva tartását. A kinti levegő télen 1-2gramm vizet tartalmaz, a szoba levegője viszont akár 16-18grammot. Szellőztetésnél gyakorlatilag kicseréljük a levegő víztartalmát. A magasabb páratartalmú kimegy a szabadba, helyette bejut az alacsony páratartalmú, de hideg levegő. Az ablak becsukása után felveszi a falaktól és a tárgyaktól a bennük tárolt hőt, gyorsan visszaáll a szobahőmérséklet, és mivel szárazabb, felveszi a falak külső felületéről a felesleges nedvességet. A szellőztetés után kb. 1 órával a páratartalom ismét hasonló értékű lehet, mint a szellőztetés előtt, hiszen átvette a falaktól a nedvességet. Ilyenkor érdemes gyorsan újra szellőztetni. Bár esőben a kinti relatív páratartalom meghaladhatja a 75%-ot, szellőztetni akkor is kell, mert a hideg kinti levegő relatív páratartalma a szobában átmelegedve csökken. Egy néhány ezer forintért vásárolható páratartalom mérő sokat tud segíteni a pára megfelelő szinten tartása érdekében.
  
  Kétségtelen, hogy naponta több alkalommal szellőztetni főleg télen kényelmetlen, és hűti a házat, de a rövid idejű, intenzív szellőztetés a legjobb, és legolcsóbb eljárás a penész ellen.
  
  Pince és szuterénhelyiségek esetén a szellőztetés nyáron nem ajánlott, mert a bejutó meleg levegő bent lehűl, és páratartalma a föld által hűtött falon lecsapódhat.



• - A szekrényeket nem szabad a falhoz szorosan odatolni, legyen hely a levegő áramlásának. A hőszigetelt ablakok rétegei is azért vannak 2 centinél közelebb egymáshoz, mert ekkora távolságig még nem alakulnak ki légáramlatok, így a legjobb a szigetelés. A szekrényeket ezért érdemes 5-10 centire eltolni a faltól.



• - Csökkentsük a lakásban a virágok mennyiségét.



• - A lakásban száradó vizes ruha nagyon sok párát juttat a helyiségbe. Ha lehetőség van rá teregessünk az erkélyen, vagy jól szellőző helyiségben.

A táblázat alapján látható, hogy nincs tökéletes megoldás. A biztos, és gyors eredmény elérése érdekében több eljárás kombinált használata az ideális.
Ezek egyike lehet:
1. A penészes falszakasz falba beszívódó gombaölővel való kezelése.
2. A penész, és spóráinak az elpusztítása ózonnal.
3. A fal festése.
4. A páratartalomra odafigyelve rendszeres "tudományos" szellőztetés.